Blog

ÍGY ÉPÍTKEZÜNK

Katonáné Dr. Kovács Judit, január 8., 08:00

2017-ben 5 éves lett a HVTK. Bízunk benne, hogy egyre többen tudják, hogy mit takar a HVTK, hogy milyen képzést nyújt az Igen Debrecen, hol található a Debrecen HUB, vagy kik adtak elő a TEDxDebrecen programján.

A blog bejegyzésünk azoknak segít, akik nem ismerik az egyesület munkáját, vagy szeretnék tudni a válaszokat ezekre a kérdésekre.

Az egyesületünk 2012-ben kezdte meg működését, akkor még Helyi Vidékfejlesztési Tanácsadó Kör név alatt. A legfőbb mozgatónk kezdetektől fogva az a hit, hogy együtt működik. Az együttműködés kultúrájának fejlesztésével gazdagabbá tehetjük életünket, vállalkozásunkat és régiónkat is, ahol élünk.

Mivel tagjaink többsége Debrecenben él és dolgozik, valamint az a tapasztalás, hogy a projektjeink által megszólított emberek a cselekvő, vállalkozó szellemű emberek közé tartoznak kerestünk egy új nevet, ami jobban kifejezi mi van a tevékenységeink fókuszában. Így született meg az új elnevezésünk: HELYI VÁLLALKOZÓK TÁMOGATÓ KÖZÖSSÉGE, és maradt meg az egyesületünk rövidítése, a HVTK.

Az első kezdeményezés, amit 2012-ben felkaroltunk a TEDx, Amerikában született program, debreceni elindítása volt. Az első TEDx eseményünket, "Térképünk közepe Debrecen" címmel, a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtárban rendeztük meg 2012-ben, kevesebb mint 100 fő részvételével. A legutóbbi, immár hatodik rendezvényünket, "Kihívás & Együttműködés" címmel, a Víg Kamara Színházban tartottuk, közel 300 fő részvételével. A 6 év alatt elhangzott több mint 70 előadásról videó készült, így a "Gondolatok, melyeket érdemes terjeszteni" elérhetőek az események után is.

A következő lépésünk a Budapesten született Innovatív Generáció képzés debreceni elindítása volt 2014 szeptemberében. 2018 januárjában zárul az ötödik Igen Debrecen képzésünk. Több mint 100 fő végezte már el a képzést, ahol egy ötlet köré szerveződve, csapatban tanultak vállalkozni. Több mint 20 ötletgazda kapott lehetőséget, hogy csapatokba szerveződve valóra váltsa elképzelését, és vállalkozást építsen. Nagy öröm számunkra, hogy az ötletek több mint fele megvalósításra került, futó projekt.

Az Igen Debrecen program segítségével nőtte ki magát egyesületünknek az az ötlete, hogy közösségi irodát hozzon létre Debrecenben. Így született meg a Piac utca 34. szám alatt, Debrecen szívében működő irodánk, a Debrecen HUB. Az iroda 2015 óta működik, ma már mint lakásiroda. Találkozókhoz, tréningekhez, megbeszélésekhez bérelhető helyiséget, és vállalkozói kompetenciák fejlesztéséhez tartalmat kínál. "Egy hely, ahol tehetsz a vállalkozásodért".

Büszkék vagyunk az 5 év alatt elért eredményeinkre, és bízunk benne, hogy vállalkozásaink másokat is arra inspirálnak, hogy higgyenek benne: "Együtt működik!"


A BIZALOM SEBESSÉGE

Katonáné Kovács Judit, 2016. június 26., 00:00

„A bizalom első hulláma – az önbizalom – a hitelességről szól. Annak a tisztességnek, jó szándéknak, képességeknek és eredményességnek a kifejlesztéséről, amellyel hitelessé válhatunk önmagunk és mások előtt.”

A nyitó idézet, egyik kedvenc könyvemből, Stephen M. R. Covey „A bizalom sebessége” című könyvéből származik. Pontosan nem emlékszem, hogyan is történt találkozásom a könyvvel, de az biztos, hogy a hívó szó a BIZALOM volt. A bizalom mint hívó szó segítségével ismertem meg Nyéki Emőkét is, aki a FranklinCovey Magyarország Bizalom üzletágának vezetője. 2016. június 24-én Emőke meghívására részt vehettem „A bizalom sebessége vezetőknek” című nyílt programján.

A nyílt nap sok értékes gondolata közül kiemelném az önbizalom kérdését. Ezek a gondolatok abban is megerősítettek, hogy jó úton jár az Egyesületünk, amikor megosztva a teret és a tudást, igyekszünk ráébreszteni, megerősíteni a helyi lakosokat abban, milyen fontos erőforrásai életüknek, életterüknek. A megerősítés és az önismeret, amit szolgáltatásainkkal nyújtunk Emőke előadásában elhangzott amerikai példával is összecsengenek.

Elhangzott, hogy Amerikában az oktatás ahhoz kapcsolja a tudást a tanulók számára, ami az erősségük, amit tudnak, míg Európában az van fókuszban, amit nem tudunk, ezt fejlesszük. A két eltérő folyamat eredménye, hogy az amerikaiak az adott területen nagyobb önbizalommal fognak rendelkezni, mert erősségeikre építkeznek, így bátrabban kezdeményeznek is.

Kedves olvasó, TE MINT ERŐFORRÁS, erőforrása életednek, családodnak, közösségednek, városodnak, régiódnak milyen erősségekkel rendelkezel? Hogyan tudnál az erősségeidre építkezve minél több értéket teremteni?

Válaszolj a kérdésekre, próbáld ki magad, lásd az eredményeid és figyeld meg, hogyan változik az önbizalmad!

Jó hír: Covey könyvében azt írja, hogy kulcskérdés, hogy megértsük és megtanuljuk a navigálást abban, amit a bizalom 5 hullámának neveznek. A bizalom belülről kifelé mozog, így ha nő az önbizalmunk, az pozitív hatással van a másik négy hullámra is: a társas- a szervezeti, a piaci és a társadalmi bizalomra.


Az !gen társadalmi vállalkozói

Katonáné Kovács Judit, 2015. február 19., 08:00

Bővülhet a kör! Még országszerte, így Debrecenben is, lehet jelentkezni az Innovatív Generáció Egyesült társadalmi vállalkozó képzésére.

Folytatva társadalmi vállalkozásokról szóló blogbejegyzésünket, most nem a külföldi, hanem a hazai társadalmi vállalkozókat helyezzük fókuszba.

Az Innovatív Generáció Egyesület mint társadalmi vállalkozás, zászlajára tűzte, hogy Magyarországon, Budapestről indulva, és már több várost meghódítva, így többek között Debrecent is, segíti a társadalmi vállalkozások indulását, térnyerését.

Szerencsére a lista egyre bővül, így csak egy-két példa az eredményekről:

JÁRÓKELŐ.HU csapata arra vállalkozott, hogy a köztéri problémákat a lakosság segítségével összegyűjtik, majd az illetékes hatóságokkal kapcsolatba lépve, utána járnak a megoldások módjának és ütemezésének. A lépések nyomon-követhetőségét honlapjuk segítségével biztosítják.

A SLOW BUDAPEST csapatának szlogenje "Azért rohanunk, hogy ne maradjunk le a fontos dolgokról, vagy azért maradunk le a fontos dolgokról, mert rohanunk?" A csapat 2,5 éve nem is kisebb céllal indult el, mint hogy szeretnék a lehető legtöbb emberhez eljuttatni a slow üzenetét.

Végül, de nem utolsó sorban, álljon itt egy debreceni példa, a DEBRECEN HUB. A csapat célja, hogy Debrecenben kialakuljon egy olyan közösségi tér, közösségi iroda, amely az innovációnak, kreativitásnak teret ad és a közösségi gondolkodásra épít. ​

Az itt is bemutatott társadalmi vállalkozások közös pontjai közül most csak egy kerül kiemelésre a CSAPAT, a csapatban húzódó erő.

Kedves olvasó, ha a bolgot olvasva arra ébredsz rá, hogy te is a társadalmi vállalkozók közé tartozol, van egy ötleted és szeretnél elindulni ezen az úton, akkor ne szalaszd el a lehetőséget és jelentkezz az !gen képzésére! Február 22.-ig még megteheted! Légy része a csapatnak!


Határmenti

Katonáné Kovács Judit, 2015. január 14., 22:00

Új esztendő határát léptük át. Újra értelmeztük a határmentiségünket. Választ adtunk újra arra a kérdésre: Milyen határokat is szeretnénk áthidalni?

A Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ, majd Kör indulásakor a földrajzi határok közötti hidak építésére fókuszált. 2014-ben végig nézve az utóbbi években végzett munkánkat, és az előttünk álló feladatokat, arra a következtetésre jutottunk, hogy sokkal többet szeretnénk üzenni a nevünkben szereplő határmentiséggel.

Milyen határokat szeretnénk áthidalni tevékenységeinkkel?

- A város és a vidék határait

- A profit és a non-profit szféra határait

- A tudomány és a társadalom határait

- A terelő és a teret adó tanulás határait

- Az értelem és érzelem határait

Küllői Péter Kürt Akadémia Klubjában tartott előadásában felhívja a figyelmet az értelem és az érzelem skáláján az egyensúly megtalálására. Akkor tud valami igazán sikeres lenni, ha egyenlő arányban van jelen az értelem és az érzelem. Az előadásban az is elhangzik, hogy egy olyan világban élünk, ahol nincsenek határok. A hierarchia szerepe csökken a hálózatok szerepe nő.

A HVTK egyesületben fontosnak tarjuk a rendszerben való gondolkodást. Ez azt is jelenti, hogy az itt felsorolt határok mindkét oldalára szükség van, ezért hidakat kell építenünk, és minden területen meg kell találnunk az egyensúlyt. Ezeknek a hidaknak az építésén fogunk munkálkodni, és bízunk abban, hogy egyre több hídépítő vesz majd részt a munkánkban.


A dobozon kívülről

Katonáné Kovács Judit, 2014. szeptember 14., 08:00

Legyen az a közös víziónk, hogy a Budapestről indult Innovatív Generáció program egyre több vidéki településen jelen lesz!

Már csak egy nap és lezárul a jelentkezés az !gendebrecen képzésére. Ha még nem sikerült meghozni a döntést, hogy jelentkezz-e, talán segít, ha kapsz egy kis ízelítőt a 13 találkozás egyikéről, a program szeptember 30.-ai találkozójáról. Miről is szól az !gendebrecen második összejövetele, mely a „Kreativitás & out-of-the-box gondolkodás” témát öleli fel?

Theodore Levitt a Harvard Business Review szerkesztője szerint a kreativitás „az újdonság kitalálása”, míg az innováció „az újdonság megvalósítása”. Cikkében ezt a következőkkel illusztrálja: Tegyük fel, ismersz két művészt. Az egyikőjük elmeséli milyen csodálatos festményt talált ki, de nem készíti el. A másik is erről számol be, de ő meg is festi. Melyik festőt fogod nagyszerű, kreatív művésznek nevezni?

Vállalkozóként szem előtt kert tartanod, hogy „a változás az egyetlen dolog, amiben biztos lehetsz”. Fel kell mérni, milyen kihívásokat szül a változás, milyen lehetőségek vannak a megoldására.

Adj teret a lehetőségek feltárására! Gondolkodj a „dobozon” kívülről! Lépj ki a megszokott sémákból, és nézz rá a világra kívülről. Mi az, amit bentről nem, de kívülről látsz? A válasz megadásához, első lépésben kellő ismerettel kell rendelkezned a „dobozról”, ismerned kell a rendszert, amiben élsz. Ennek a tudásnak a birtokában jöhet a kilépés a dobozból, a választási lehetőségek összegyűjtése, teret kap a kreativitás. És ha meg van a válasz, jöhet a megtapasztalás … hibázás … tanulás … alkotás … folyamata.

A felvázolt folyamat része a mindennapjainknak, te magad is így gondolkozol. A példa, amivel ezt szemléltetem biztos nem csak velem történt már meg. Mindennapi feladatom a főzés, nőnek a fiúk, nő az étvágy. A mindennapos feladatoknál, néha kifogy az ember az ötletekből, arra a kérdésre keresve a választ, mit is együnk? Ilyenkor izgalmas feladat, ha az otthon található alapanyagokat térképezzük fel és ez alapján gyűjtjük össze a választási lehetőségeket, majd megszületik a döntés. Az így készült étel azért is külön öröm, mert nem kell elmenni a boltba hiányzó összetevőkért, ezzel időt és pénzt is spórolunk magunknak.

Az Innovatív Generáció Program szervezőiként fontosnak tartjuk, hogy a fejlődéshez több utat is biztosítsunk. Ezen keretek működésének eredményességét már megtapasztaltam a Team Academy Debrecen csapatában végzett munkám során. Az !gendebrecen találkozásait úgy szervezzük, hogy naprakész információt kapj a témáról, feladatokon keresztül megértsd az üzenetet, és a közös gondolkodás, a reflexió segítségével mélyüljön a szerzett ismeret.

A blog végére egy FELADAT: Gyűjtsd össze a választási lehetőségeidet arra a kérdésre, milyen utakat látsz a régióban, ha vállalkozni szeretnél, fejlődni szeretnél ezen a területen? Ha megvannak a válaszok, és az !gendebrecen mellett döntöttél, ne feledd már csak egy napod van a jelentkezésig.

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


V & V

Katonáné Kovács Judit, 2014. augusztus 31., 12:22

V∈Vi & Vi∈V=V* azaz, város a vidéken és vidék a városban egyenlő virágzás

Egy év kutatással a hátam mögött sok tapasztalattal vagyok gazdagabb, abban a kérdésben, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy vidéken csapatban vállalkozzunk.

A vállalkozóvá válás egyik legfontosabb erőforrását maguk a helyi lakosok jelentik, mind egyénként, mind közösségként. Ezt szem előtt tartva, nagy figyelmet kap munkámban a személyes és a szakmai fejlődés előmozdításának vizsgálata.

A személyes és szakmai fejlődés fontosságáról, és az iránta mutatott motivációról szakmai körben felmérés készült. Többek között a következő kérdésre kerestem a választ: "Ön szerint az átlag lakosokat tekintve, mennyire motiváltak a vidéki szereplők a személyes, és a szakmai fejlődésre?"

A válaszokat egy tízes értékskálán jelölték meg a válaszadók, ahol az 1-es azt jelentette, hogy egyáltalán nem motiváltak, a 10-es érték pedig azt jelölte, hogy teljes mértékben motiváltak.

A válaszok alapján mind a személyes (3,8), mind a szakmai (4,8) fejlődés iránt mutatott motiváció megítélése majdnem 5 egész értékkel alatta marad a fontosságról alkotott véleménynek. Feladatot jelent a jövőre nézve a motivációs szint növelése.

Inspiráló társadalmi és fizikális környezetet kell teremteni a változáshoz. Kérdésként fogalmazódik meg, hogy melyikkel érdemes kezdeni, melyik az egyszerűbb lépés? Erre mindenkinek meg lehet a saját válasza. Én azt gondolom, hogy a társadalmi oldal fejlesztése magával hozhatja az igényt a fizikális terekhez. A fizikális tér létrehozása, ha nincs mozgató, motiváló ember a folyamatok mögött nem biztos, hogy változást hoz.

A helyi gazdaságfejlesztés kutatása során végzett munkám alapján azt látom, hogy a rendszer harmonikus működéséhez vannak alapelvek, melyek megléte szükséges mindegy milyen szintről beszélünk egyén, közösség, szervezet, térség, ország, Unió, világ.

Lehet felmerül a kérdés az olvasóban, hogyan függ össze a blog bejegyzés címe és a bemutatott eredmény. Ehhez egy személyes történet tartozik, mely szintén a kutatásból bontakozott ki. A személyes fejlődéshez megadott lehetőségek közül legfontosabbként a válaszadók azokat a területeket emelték ki, melyek aTóth László cikkében is bemutatott Piirto tehetség fejlesztési modellben szerepelnek. A Piirto modellben napokkal ábrázolt tényezők közül a család „Napját”, a közösség és kultúra „Napját”, az iskola „Napját” a válaszadók is első helyen jelölték meg a személyes fejlődés elősegítésében.

A CSALÁD jelenti a választ a cím eredetére is. A kutatói folyamat hozta, azt az egyszerű ránézést önmagamra, hogy apai és anyai nagymamáimból ered az az érdeklődés, ami város és a vidék elválaszthatatlan rendszerét hozta számomra. A debreceni és a szent simoni nagyik "Napjainak" sugarai érlelték ezt a gyümölcsöt. A képen látható nagyi által készített törülköző, jó példa arra a hihetetlen tudásra, kitartásra és szeretetre, mely bennük lakozott. Ki tudna ma kenderből saját kezűleg ilyen törülközőt készíteni?

Ők a nagy!k, a nagy innovátorok :)

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Iskola 2.0

Katonáné Kovács Judit, 2014. július 31., 12:20

Az együttműködés, kíváncsiság, komplexitás, kreativitás előtérbe kerülése a Tanuló Vidéki Térségek megteremtéséért.

Az Interpress Magazin augusztusi számában, Szűcs Zoltán cikkében olvashatunk a jövő iskolájáról. A cikk a Kahn Akadémiát mutatja be érdekes példaként. A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövő iskolájának az olvasás, írás és a számolás mellett az együttműködésre, a kíváncsiságra, a komplexitásra és a kreativitásra nyitott állampolgárokat kell nevelnie. Az oktatónak (de ahogy a blogban is olvasható, nem csak neki) fontos szerepe van a nyitottság megteremtésében, a tanulók érdeklődésének felkeltésében.

Az együttműködés, kreativitás fontossága Kozma Tamás tanulmányában is megjelenik. Kozma arról ír, hogy tanulórégió koncepció középpontjában nem egyszerűen a tanuló ember áll, nem is csak a különböző szervezetek – hanem egy olyan (szak)igazgatás, amely a tanulórégió partnereit összefogja, egy asztalhoz ülteti, segítségükkel helyi problémákat old meg, miközben az egy asztalnál ülők azt is megtanulják, hogyan előzzék meg a problémákat.

A blog írójának munkája is rávilágít arra, hogy a személyes és szakmai fejlődés nélkülözhetetlen eleme a vidékfejlesztésnek. Az egyik legnagyobb kihívást a helyi szereplők motiválása jelenti.

A kutatói munka érdekes eredménye, hogy mind a fejlődés, mind a motiválás szempontjából a különböző szereplők (a kormány, a vállalkozók, a tudomány szereplői, a civilek) közös felelősséggel bírnak.

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Tudás, közösség, önerő

Katonáné Kovács Judit, 2014. június 30., 15:43

Miből teremtsünk vállalkozói környezetet Noszvajon?

A 2014. áprilisában a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) által szervezett közösségi animátor képzés nem csak a korábbi blogbejegyzés "Ötleteljünk együtt" eredményét szülte. A résztvevők között ismeretségek is születtek, a beszélgetések egymásra találást szültek.

A noszvaji IKSZT vezetőjének, Czinkéné Szűcs Krisztinának, a Noszvajhoz fűződő jövőképe találkozott a vidéken csapatban vállalkozni vízióval.

Hogy az ötlet valóssággá váljon a Facebook segítségével született egy lelkes csoport, elindult az ismerkedés, a közös gondolkodás.

A NAKVI közreműködésével júniusban Helyi Aktivációs Műhelyt szerveztünk "HOGYAN TEREMTSÜNK EGYÜTT VÁLLALKOZÓI KÖRNYEZETET, MUNKAHELYEKET?" címmel. A program mögött a legfontosabb cél az volt, hogy inspiráló előadások után a külső résztvevők a helyi szereplőkkel együtt gondolják át az általuk legfontosabbnak vélt kihívásokat, együtt keressenek válaszokat az előttük álló kérdésekre. Rita Bakradzét a Nyitnikék csoport külső tagját idézve: "a helyi szereplők motiválásának megfejtése a kipróbálásban van. Megfelelő programok és trénerek bevonásában, nem felülről, hanem belülről és kívülről együttműködésben."

A "belülről és kívülről" együttműködést szeretném kihangosítani. Hiszem, hogy ez egy kulcs mondat a vidéki vállalkozói környezet működéséhez.

A másik üzenete a programnak, mely itt a blogbejegyzésben újra kiemelésre kerül Singlár Katának, noszvaji, Nyitnikék tagnak a válasza arra a kérdésre: Miből teremtsünk vállalkozói környezetet, munkahelyeket Noszvajon? "TUDÁS, KÖZÖSSÉG, ÖNERŐ".

Itt és itt olvasható Kata tudósítása a napról, "Egy nap értünk: HAM Noszvajon" címmel.


Innovációs Partnerség

Katonáné Kovács Judit, 2014. május 30., 12:00

"A társalgás kreativitását biztosítja az egymásra épülés. Nekem van egy gondolatom, mely egy másik gondolatot vált ki belőled ..."

"..., amelyik az én gondolatomra és a te arra adott független reakciódra épül. Én ezután válaszolok az általad továbbfejlesztett gondolatomra, és ahogy haladunk előre, olyan megértésre jutunk, amelyikhez egyikünk sem tudott volna egyedül eljutni, ám mindkettőnk számára tökéletesen elfogadható még akkor is, ha nem teljesen ugyanazt gondoljuk arról, hogy tulajdonképpen mit is jelent." Olvashatjuk Chris Iveson (2014) és társai által írt "Brief coaching" című könyvben.

Többször megtapasztalhattam én is, milyen új utak nyílhatnak meg előttünk, ha nyitottak vagyunk másokkal beszélgetni, megosztani gondolatainkat. Jó példa a nyitott beszélgetések eredményére legutóbbi blogbejegyzésem a ridikülről. Ezek az aktív, lelkes részvétvevőkkel zajló beszélgetések nagyon inspirálóak.

Az Európai Unió Európai Innováció Partnerség programját sokszor távolinak érezzük magunktól, meg sem fordul a fejünkben, hogy az innovációs partnerség lehetősége behálózza mindennapjainkat. Nem szükséges más hozzá csak az, hogy beszélgessünk egymással.

Iveson és társai (2012:21) a következők szerint fogalmaznak "Az önmagunkról, a világunkról való tanulásunk túlnyomó része beszélgetésekből származik. Ez az a folyamat, amelyben meghatározzuk önmagunkat és fejlődünk, hogy ne csak a világot értsük meg, de benne a mi részünket is. Ha nem beszélünk, akkor szinte eltűnünk. ... Különböző emberi szituációkban beszélni azt is jelenti, hogy részünk van a helyzet meghatározásában: ott abban a pillanatban segítünk definiálni a világot, amelyben élünk. Ha nincs szavunk, a világot mások fogják meghatározni, és végül elveszítjük a helyünket benne."

Mezőcsáton végzett kutatásunk szintén azt mutatja, hogy a helyi gazdálkodók legfontosabb információs csatornáját is a személyes beszélgetések jelentik. Fontos, hogy megteremtsük a beszélgetésekhez szükséges fizikális és társadalmi tereket. Véleményem szerint nagyobb kihívást a társadalmi tér kialakítása jelenti, hiszen egy kávézó, egy étterem, az iskola, a munkahelyünk, az otthonunk adott mint fizikális tér. A kérdés, hogy használjuk-e ezeket a tereket egyszerű beszélgetésekhez, ahol semmi mást nem teszünk, csak figyelmet adunk beszélgető társunknak, társainknak és megosztjuk gondolatainkat hasonló figyelmet élvezve tőlük, mint amit ők tőlünk kaptak. A társadalmi tér mint nagyobb kihívás, azért is érdekes, hiszen anyagi forrás inkább a fizikális környezet megépítéséhez szükséges.

Saját felelősségemet felismerve ebben a folyamatban, utakat, eszközöket keresve beszélgetéshez teret adó környezet teremtéséhez szülték azt az ötletet, hogy 2012-ben a HVTK támogatásával, elindítottuk a TEDxNagyerdő rendezvényét. A TED jelmondata "Gondolatok, melyeket érdemes terjeszteni".

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Ötleteljünk együtt

Katonáné Kovács Judit, 2014. április 10., 13:00

"Mit rejt a ridikül?" Mit gondolsz az ötletünkről? Neked van ötleted? Megvalósítanád?

A 2014. áprilisában a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, NAKVI által szervezett közösségi animátor képzésen az volt a feladatunk, hogy tervezzünk egy programot egy vidéki Integrált Közösségi Szolgáltató Tér, IKSZT számára.

Két szempontot kellett figyelembe vennünk: nem áll rendelkezésünkre pénzügyi forrás, a helyi lakosok ridiküljeihez kötődjön a program.

Kis csapatunk: Vadászné Balogh Mária, Szentpéterszegről; Szabó Zsolt, Bujákról; Péter Gábor, Hangonyból; Katonáné Kovács Judit, Debrecenből a következő ötlettel állt elő.

Felkeresnénk a helyi lakosokat és megosztanánk velük az ötletünket, melyhez elkérnénk az otthonokban fellelhető ridikülöket, valamint olyan tárgyakat, melyeket a ridikülben hordtak, használtak. Az is kérésünk lenne a ridikül tulajdonosok felé, hogy osszák meg velünk történetüket, ha van fényképeiket. Ezekre a tárgyakra, történetekre épülne a kiállítás.

Az összegyűjtött tárgyakat időrendi kiállítás formájában állítanánk ki. Évtizedek szerint állítanánk ki a ridikülöket, a hozzájuk kapcsolódó tárgyakkal, történetekkel. Az összegyűjtött történeteket így a látogatók is elolvashatják. A ridikülök mellett szerepelnének az alábbi információk is: mikor vásárolták, mennyibe került, hol készült. A hol készült témát a kiállítás felvezetéséhez is használnánk, ahol egy térképen megjelenítenénk, hogyan kapcsolódik vidéki településünk a tárgyakon keresztül más régiókhoz. A kiállított ridikülökhöz az adott korból zenei aláfestéssel is szolgálnánk.

A kiállítás megtekintése a helyi lakosok számára ingyenes lenne, ehhez belépőt a helyi újságban találnak majd. A településen kívülről érkezők számára a kiállítás belépőjegyhez kötődne. A vásárolt belépőjegyekkel a vendégek a Büfében és a szomszédos étteremben helyi termékeket, ételeket vásárolhatnak.

Az eseményt Facebook-on keresztül is hirdetnénk, ahol versenyt is szerveznénk „Az ország legszebb ridikülje” és „A legizgalmasabb történet egy ridikülről” címmel. A Facebook oldal látogatói feltölthetnénk saját ridiküljeiket, és a ridikülökhöz kötődő történeteiket. A legtöbb „like”-ot elnyerő ridikül, történet lesz a nyertes.

A program szervezésénél, felvennénk a kapcsolatot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel. Az ott tanuló fiatal tervezők számára esettanulmányként szolgálna a kiállításunk. Egy szakmai program is kötődne a kapcsolathoz, melynek során a fiatalok ellátogatnának a településre, és a régi táskák ötleteiből merítve egy új design szerint terveznének ridikülöket. Az új tervezésű ridikülök termékcsaládjának elnevezése valamilyen formában a településhez is kötődne. A kiállítás végén az új és a felajánlott régi ridikülök árverésre kerülnének az interneten keresztül. A kiállított régi és új ridikülökhöz versenyt szerveznénk szakmai és látogatói díj mellett. A díjat a legtöbb szavazatot kapott régi és új ridikül felajánlója, tervezője kapná.

A programunk a Facebook-on kívül, a médiában Jakupcsek Gabriella, "RIDIKÜL minden, ami belefér" című műsorában is teret kapna. Elhívnánk a stábot, hogy az egyik adást – CSR, társadalmi felelősség vállalás jegyében – a kiállításhoz kötődően tartsák meg. Több témajavaslatunk is van a műsor felé, pl. Maga a kiállítás címe: Mit rejt/rejtett a ridikül napjainkban és nagyszüleink korában; Hogyan élnek városban és vidéken a nők a XXI. században …

A képzésünket vezető Kovács Erzsébet javaslatára az ötletünket elektronikusan is leírtuk, és most közzé tesszük. A bemutatott ötlet jó példa arra, ha többen, nyitottan gondolkozunk egy kihíváson, milyen eredmény születhet.

Természetesen nem felejtjük el, többek között Belsky Scott könyvében is megjelenő üzenetet: „Bármilyen meglepő, a sikertörténetek egyértelműen azt igazolták, hogy csupán 1% az ötlet és 99% a megvalósítás.” Megvalósítás

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Agyvihar

Kapcsolat

E-mail:info@hvtk.hu

Agyvihar

Hasznos oldalt találtál?
Közérdekű infód van?
Oszd meg velünk!

Belépés

Elfelejtett jelszó