Blog

Társadalmi vállalkozás

Katonáné Kovács Judit, 2014. március 31., 08:00

A társadalmi vállalkozók olyan egyének, akik rendszereket megváltoztató megoldásokat valósítanak meg, reflektálva a világ legsürgetőbb társadalmi problémáira.

A vidéki csapatvállalkozás lehetőségének gyakorlati lépéseit feltáró kutatásom útja 2014. márciusában a Madridban működő ImpactHUB közösségi vállalkozói térbe vezetett. A hívó szó számomra az volt, hogy a madridi HUB-ban a Tiimiakatemia finn csapatvállalkozó képzési modell szerint tanuló fiatalok, kikerülve az oktatási intézmények falai közül, egy térben kapnak helyet a helyi és nemzetközi vállalkozásokkal. Nem csak a tanulás újszerű, hanem maga a tér is. Az ImpactHUB alapítói közé tartozó Max Oliva, aki egyben team coachként is dolgozik a képzésben, előadásában összefoglalja ennek a tanulásnak, együttműködésnek sok oldalról teret adó folyamat lépéseit. A madridi ImpactHUB alapítói célként tűzték ki, hogy a városban maguk köré vonják az információs technológia, a design, a kultúra, a tanulás (Aisec, Tiimiakatemia) és a társadalom (Ashoka) köré fonódó, együttműködésre nyitott vállalkozásokat.

Az utazás eredményeként nem csak azt könyvelhetem el, hogy egy követendő példának ismerhettem meg a lépéseit, hanem azt is, hogy közelebb kerülhettem a társadalmi vállalkozók világához.

1977-ben alapított társadalmi vállalkozás, amely mára nemzetközivé nőtte ki magát, a Sekem. A Sekem alapítója Ibrahim Abouleish a fenntarható fejlődést holisztikus szemlélettel, a teljességet figyelve támogatja. A társadalmi vállalkozásának fontos eleme az életen át tartó tanulás. A vállalat a munkatársainak lehetőséget biztosít a szellemi, testi és érzelmi fejlődésre. Érdekes momentum a Sekem-nél, hogy reggelente a munkatársak egy nagy körben állva köszöntik egymást, ismerik el egymás szerepét, az összetartozást.

A Rural Service Network egy angliai társadalmi vállalkozásokról készült tanulmányokról szóló cikkében arról számol be, hogy a társadalmi vállalkozói szektor a leggyorsabban növekszik a gazdaságon belül, és ezek a vállalkozások közösségi támogatást is élveznek. A riport közösségek által működtetett boltokról és pub-okról számol be.

Madridi kirándulásom eredményeként megismerhettem az Ashoka hazai képviselőit, Pataki Györgymunkájának nagy tisztelőjeként azt is megtudtam Gyuriról, hogy a Corvinus egyetem ezt a tárgyat oktatja, és a Közösségfejlesztők Nyári Egyetemén foglalkoztak is a témával.

Legutóbb egy mesterszakon tanuló hallgatónk munkájának eredményeként megismerhettem a Tarnamenti ökológiai gazdaság tevékenységét. A gazdaság céljait figyelembe véve, azt gondolom, hogy a Tarnamenti Zrt. is a társadalmi vállalkozók körébe sorolható jó példa Magyarországon.

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Motiváció - teret adó tanulás mint válasz

Katonáné Kovács Judit, 2014. február 28., 12:00

Hogyan lehetne motiválni a helyi lakosokat, hogy részt vegyenek településük fejlesztésében? Választ adhatnak-e a motiválásra a tanulásnak teret adó lehetőségek?

Több mint tíz éves vidékfejlesztéshez kötődő munkám során rá kellett ébrednem arra, hogy bár fontos, hogy városi lakosként én is gondolkodjak azon, hogyan lehetne a jól-létet erősíteni vidéken, de erre a választ elsősorban az ott élőknek kell megadni.

Ismerős a mondás: "Ne halat adj, hanem tanítsd meg halászni" azonban még fontosabb Antoine de Saint-Exupéry üzenete:“Ha hajót akarsz építeni, ne hívj össze embereket, hogy tervezzenek, szervezzék meg a munkát, hozzanak szerszámokat, vágjanak fát,hanem keltsd fel bennük a vágyat a nagy, végtelen tenger iránt.” Talán még pontosabb üzenete Antoine de Saint-Exupéry-nek “Most valósággá válik minden édes remény, Mely ott ég a szívünk rejtekén. Az élet tárt karokkal vár, Hogy szép lesz-e, csupán rajtunk áll.”

Ezeket az idézeteket azért tartom fontosnak, mert azt gondolom, hogy egyre nagyobb szükség van a teret adó tanulási lehetőségekre.

Mit is értek teret adó tanulás alatt? Elsősorban azt, hogy nem csak azt tanuljuk, amit elvárnak tőlünk. Sokkal több lehetőséget teremtünk arra, hogy azt tanuljuk, amit tanulni szeretnénk. Ez nem egy egyszerű út, hiszen ebben ez esetben tisztában kell lennünk azzal, hogy melyek azok az alkotó tevékenységek, amelyek örömet jelentenek számunkra, mit szeretnénk elérni. Vállalkozókká válunk, felelősséget vállalunk a tanulásban.

A felelősségvállaláshoz fontos, hogy tisztában legyünk a tanulás folyamatával. Ann Alder, az RSVP design vállalkozástól, tapasztalati tanulásról szóló workshop-ján bemutatásra került Kolb tapasztalati tanulás köre, melynek lépései: konkrét tapasztalás, reflektív megfigyelés, absztrakció és a tanultak alkalmazása, kipróbálása.

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Mire fókuszáljunk?

Katonáné Kovács Judit, 2014. január 31., 15:00

A fejlesztési forrásokat, vagy az egyéni fejlődés lehetőségeit kell fókuszba állítani a helyi gazdaságok építésénél?

2014. január 4. hetében időutazásban volt részem kis hazánkban.

Csütörtökön a kreatív ipar 21. századi városokban betöltött szerepéről hallgathattam előadásokat az innocities projekt nyitó konferenciáján, míg pénteken 248 kilométerrel távolabb egy vidéki kis településen beszélgettünk a civil szektor jövőbeni lehetőségeiről.

Az Innocities rendezvényen a sport, a gasztronómia és a turizmus is a kreatív szektor részeként jelent meg. Az is érdekes információja volt a Varsóról szóló előadásnak, hogy a kreatív szektor szereplői elsősorban 1-9 főt foglalkoztató vállalkozások. Ezek mentén az információk mentén az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy miért ne lehetne a kreatív szektor fontos mozgatója a vidéknek is?

Az innovatív vidékfejlesztésnek is jövő orientáltnak kell lennie. A vidéki lakosoknak választ kell adniuk arra a kérdésre "Ki szeretnék lenni?", majd arra is "Hogyan szeretném látni a településem a jövőben?". A fejlesztési források ezek után tudnak igazán szerepet kapni, és megfelelő irányba mozdítani a folyamatokat.

Bár budapesti az előadásról hozott példa, Ivanka Katalin megtalálta a saját válaszát. Jogászként kezdve pályáját érdekes vállalkozást épített a cementre.

Hasznos gondolat az előadásokról, hogy járjunk nyitott szemmel. Kirby Ferguson TED előadására hívták fel a figyelmet, melyben szerepel, hogy "A kreativitásunk kívülről jön, nem belülről. Nem magunktól vagyunk sikeresek. Függünk egymástól, és ha ezt beismerjük saját magunknak, az nem azt jelenti, hogy elfogadjuk a középszerűt és az utánzatot. Hanem felszabadít a tévképzeteinktől, és arra ösztönöz, hogy ne várjunk olyan sokat magunktól, hanem egyszerűen lássunk hozzá."

A vidéki települések értékeinek feltérképezése után, miért ne születhetnének A Grundhoz hasonló fejlesztések a nagyvárosokon túl is?

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Közösségi iroda vidéken

Katonáné Kovács Judit, 2013. december 30., 20:00

Lehet-e a vidék víziója, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program részeként létrejött Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek a vidék közösségi irodáivá is váljanak?

A HVG extra Business 2013/04. számában Chris Anderson "Maker Movement" (Kreátormozgalom) című könyvét idézi (2013:13), mely szerint az internetkorszak egyik leggyökeresebb változását az online megosztás hozta el. Ha csinálsz valamit, készíts róla videót! Ha videót készítesz, töltsd fel valahová! Ha valamit valahová feltöltesz, írj róla az ismerőseidnek! A világhálón megosztott projektek másokat is megihletnek, és együttműködési lehetőséget kínálnak. A globálisan összekapcsolt alkotók mozgalommá alakulnak.

Az internet segítségével a globális alkotók táborához történő csatlakozás a vidéken élők számára is lehetőség.

Alkotó közösségek azonban nem csak virtuálisan alakulhatnak ki. Városokban egyre ismertebbek és keresettebbek a közösségi irodák, melyek nyitott innovációs térként is funkcionálnak. A HVGextra a következő budapesti és pécsi közösségi irodákat mutatja be: Loffice KAPTÁR CoWoColabs i-Office KOHÓ

A közösségi irodák, nyitott innovációs terek speciális formái az Impact Hub-ok. Az Impact Hub egy olyan platform, ahol elkötelezett, együttműködésre nyitott emberek gyűlnek össze, hogy vállalkozói ötleteket valósítsanak meg egy jobb világért.

Egy a New Castle-i egyetemen készült tanulmány a vidéki vállalkozói hub-okat a vidék gazdaság tudásátadásának lehetséges központjaként nevezi meg.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program részeként létrejött Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek, IKSZT akár a fentiekben bemutatott közösségi irodaként, vidéki vállalkozói hub-ként is funkcionálhatnak.

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Innovációs bróker

Katonáné Kovács Judit, 2013. november 30., 11:00

Új szereplők a vidékfejlesztésben.

Vidékfejlesztési kutatásom közzépontjában az emberi, társadalmi erőforrások állnak. A társadalmi erőforrás pilléreinek: az őszinte kommunikációt, a bizalmat, a normák betartását és az együttműködési készséget tartom.

A karunkon bevezetett finn oktatási modell, a Tiimiakatemia http://tiimiakatemia.com/ azért vonzott el a vidék agrárközgazdasági irányú kutatásától, mert azt láttam, hogy arra a kihívásra ad választ, amiben én igazán a változás szükségességét látom. Csapatban tanít vállalkozni, és megtanítja miért fontos a bizalom kiépítése. Amint korábbi Én ... vagyok című blog bejegyzésemben írtam róla, arra is ráébredtem, hogy első lépésben önmagunkkal, saját céljainkkal, felelősségünkkel kell tisztában lennünk. Bíznunk kell önmagunkban!

Kutatásaim és a Tiimiakatemia képzésben tanultak elvezettek a coaching irányába. A Nemzetközi Coach Szövetség meghatározása szerint, a coaching az ügyféllel partnerségben vezetett, gondolatébresztő és kreatív folyamat, amely arra inspirál, hogy személyes és szakmai képességeinket a legjobbá fejlesszük. Arra a következtetésre jutottam, hogy nekem, városi lakosnak hiába vannak ötleteim mit lehetne tenni vidéken, ez a feladat az ott élőkre vár. A coaching azonban segíthet a szükséges erőforrások, rendelkezésre álló tudás mozgósításában.

Nagyon nagy élmény volt számomra, amikor a Tanulási és Innovációs Hálózatok a Fenntartható Mezőgazdaságért, SOLINSA kutatás képzők képzésének programján résztvehettem http://solinsa.net/ és szembesültem vele, hogy az agráriumhoz kötődő kutatások is arra hívják fel a figyelmet, hogy a vidéknek innovációs brókerekre van szüksége, akik egyfajta coachként összekötik a rendelkezésre álló tudást.

Ezzel segítik az ott élőket, akik saját utakat keresve, bízva önmagukban, erőforrásaik ismeretében, együtt építik jól-létet adó jövőjüket.

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Együttműködés

Katonáné Kovács Judit, 2013. október 30., 00:00

Hogyan segítheti egy egyetemista, szakdolgozatával egy helyi méztermelő munkáját?

A mezőgazdaság és a kreatív szektor összefüggéseit bemutató előadásom után az egyik egyetemista lány csillogó szemmel jött oda hozzám. Mint kiderült, bár már másodéves volt a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakon, de tanulmányai során ráébredt, hogy őt elsősorban a képzőművészet érdekli. Örömmel vette tudomásul, hogy kapcsolatot lehet találni a művészet és a mezőgazdaság között.

Keresve a lehetőségét, hogyan tudná kamatoztatni érdeklődését szakdolgozatához kötődően, úgy döntött, hogy egy Tégláson élő helyi termelőnek segít munkájával. A méztermelő, aki ez idáig hordóból árulta a mézét, szerette volna kihelyezni termékét a boltok polcaira. Az a gondolat született, hogy az együttműködés mindkettőjük számára hasznos lehet.

Egy grafika szakos hallgató segítségével megtervezték a termékének csomagolását ügyelve arra, hogy a végeredmény költséghatékony és könnyen előállítható, de ízléses legyen. A cél az volt, hogy a termékdesign megfizethető minőséget sugalljon.

Ahogy a képen látható, egy vidéki településen élő hobbiméhész termékéhez a szakdolgozat keretében elkészült a címke. Reméljük egyetemistánknak referenciát, a téglási termelőnek pedig új vevőket jelent majd az alkotás!

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Erőforrások

Katonáné Kovács Judit, 2013. szeptember 30., 20:00

Milyen súlya van a humánerőforrásnak a vidék fejlesztésében? Mekkora szerepet kap jelenleg a humántőke?

A Európai Unió Hetedik Kutatási Keretprogramjának a vidéki foglalkoztatási lehetőségeket vizsgáló projektje, a RuralJobs a vidék erőforrásait két nagy csoportba sorolta. A egyik a belső erőforrások, köztük a humán-, társadalmi-, természeti-, fizikális- és pénzügyi erőforrások, valamint azok a tényezők, amelyek a vidéki térségek határain átívelnek. Ezen átívelő források közé tartoznak a tudásközpontok, a piac, a kormányzat, a beruházások és a kulturális értékek.

Mind a belső, mind a határokon átívelő tényezők esetében fontos szerepet kap a humántőke. A humántőke például a kort, egészségi állapotot és a szaktudást foglalja magában, de ide sorolhatjuk az aktivitást, vagy az egyéni felelősség elismerését is. A vidéki csapatvállalkozások létrehozásánál az utóbbi három (szaktudás, aktivitás, egyéni felelősség) erősödik fel.

Újszerű megközelítése lehet a humánerőforrásnak Covey munkája, aki A 8. szokás című könyvében az embernek négy összetevőjét érinti, a testet, az elmét, a szívet és a lelket. A négy összetevőhöz egy-egy képességünket, vagyis intelligenciánkat kapcsolja, amellyel mindegyikünk rendelkezik: a fizikai intelligenciát, az érzelmi intelligenciát, az emocionális intelligenciát és a spirituális intelligenciát.

A humán erőforrás napjainkban betöltött szerepére hívja fel a figyelmet Pink munkája is. A társadalmi-gazdasági változások korszakait Pink A megújult elme című könyvében négy szakaszra bontja. A mezőgazdasági kor, főszereplői a földművelők. Ezt követi az ipari kor, ebben a szakaszban a főszerepet a tömegtermelésben részt vevő munkás játszotta. Az ezt követő információs korban a tömegtermelés háttérbe szorul, az információ és a tudás kerül előtérbe, és főszereplővé válik a tudásmunkás, aki a bal agyfélteke vezérelt gondolkodásban élen járó. Most pedig egy újabb átmenetet élünk meg, mely a konceptuális korba vezet. Az alkotók és együtt érzők, sémafelismerők és értelemadók kora következik.

A fenti szempontokat figyelembe véve a vidék, valamint a vidéki csapatvállalkozások építéséhez egyre nagyobb teret kell kapnia a humánerőforrásfejlesztésnek. Covey munkájára építve, fontos, hogy ne csak a mentális képességek fejlesztése kapjon támogatást. Ezen újszerű megközelítéssel teret adhatunk az értelmetadók korának.

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Én ... vagyok

Katonáné Kovács Judit, 2013. augusztus 31., 20:00

Talán az egyik legfontosabb első lépés, hogy csapatban tudjunk vállalkozni, hogy fel tegyük magunknak a kérdést, ki vagyok én?

A Közösségfejlesztők Nyári Egyetemén a tábor nekem is dolgozott. Egy lelkes, aktív csapattal sikerült beszélgetést szervezni a vidéki csapatvállalkozásokról. Azt a kérdést jártuk körbe, mi lehetne az első lépés egy ilyen vállalkozási modell kezdeményezéséhez?

Az augusztusi blog bejegyzésemben a beszélgetők gondolataiból szemezgetek.

Az egyértelműen megfogalmazódott, hogy a modell vizsgálata előtt, alaposan körbe kell járni milyen hasonló kezdeményezésekkel találkozhattunk, találkozhatunk vidéken (pl. kaláka, közösségi vállalkozás), milyen szempontrendszer szerint lehet összehasonlítást végezni, melyek az azonosságok és a különbözőségek az eltérő formák között.

Felmerült, hogy felmérést lehetne végezni ki fogékony az ötletre. Talán lennének érdeklődők, de nem gondolnak a lehetőségekre. Tisztázni kell az egyéni célokat, és megfogalmazni a közös célt, közösségi tervezés (erőforrástérkép, helyi értékleltár készítése, amire a csapatvállalkozás építhető lehet), közösségi tanulás, közösségi döntéshozás mentén. Fontos a megfelelő információ áramlás, egy közösségi tér, az empatikus kommunikáció, a bizalom fenntartása. Egy vezető, aki a közös ügyet és a közösséget szolgálja.

Az érzelem, az önmegvalósítás is kiemelésre került péntek este, és ez a fontos elem különösen kihangosításra került számomra Vercseg Ilka szombati előadását hallgatva.

Már a kezdetek kezdetén tudtam, hogy nehéz fába vágtam a fejszém, amikor arra vállalkoztam, hogy utat találok Magyarország vidékein a csapatvállalkozásnak. Ezt a kihívást erősítette fel, amikor Ilka arról számolt be, hogy milyen sok azon vidéken élők száma, akik azzal sincsenek tisztában kik ők, milyen életcél vezérli őket.

Így azt gondolom az első lépések egyike ezen az úton, hogy az önismerethez, az önbecsüléshez segítséget adjunk. Minden érintett feltegye magának a kérdést, ki vagyok én?

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Az élet gondoskodói - ESFJ

Katonáné Kovács Judit, 2013. július 31., 23:00

"Az ESFJ-k azt akarják, hogy a világ harmonikusan működjön, összhangban azokkal az értékekkel és mértékekkel, amelyek érzésük szerint a dolgok természetes rendjéhez tartoznak."

Miért foglakoztat egy édesanyát a lokális gazdaság kérdése, hogyan jutottam el a vidéki csapatvállalkozói modell megalkotásáig? Legutóbbi bejegyzésemben azt ígértem, hogy ezekre a kérdésekre adok választ. A bevezetésben szereplő négy betű, "ESFJ" jelentésére is fényderül a cikk végére.

Legfontosabb gyermekkorból hozott értékek számomra az őszinteség, egymás szeretete, a föld szeretete, a haza szeretete. Igazi családban nőttem fel, a szeretet, a biztonság és a stabilitás talaján. A föld szeretetét elsősorban édesapámnak köszönhetem. Mezítláb sétálni a kertben egyet jelent a szabadsággal. Elültetni egy magot, majd learatni a termést az alkotás örömét adja számomra.

Agrármérnökként végeztem a rendszerváltás után, 1992-ben. Két év külkereskedelmi előadói munka, és három fiúgyermek világra hozatala után döntöttem úgy, hogy visszatérek az egyetemre. PhD munkám az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának eszközrendszerén belül az agrár-környezeti szabályozókra fókuszált. Már ennek a munkának a vége felé világossá vált számomra, hogy a fenntarthatóság, a harmónia, a rendszerek rugalmassága érdekel elsősorban, és a jövőben a humán, valamint a társadalmi erőforrások vizsgálatával fogok foglalkozni.

Sok kérdés fogalmazódott meg bennem, talán a két legizgalmasabb:

1) Jó úton járunk-e az értékeink mérésében/árazásában, ha egy a természeti erőforrásokkal közvetlen kapcsolatban álló szektort, a mezőgazdaságot, úgy értékeljük, hogy az az európai integráció GDP (bruttó hazai termelési érték) mutatójának csak 1-2%-át adja?

2) Ha az Unió költségvetése az integráció GDP-jének 1%-át adó összegből gazdálkodik, az európai állampolgárok fogyasztói kosara pedig GDP arányosan 50% körül mozog, milyen irányból érdemes lépéseket tenni a kívánt cél felé?

A kívánt cél, egyet értve a New Economics Foundation kutatóival, pedig nem más, mint a jól-lét, mely öt, egyszerű, egyéni szintű lépésből formálódik. Ez az 5 lépés:

- a kapcsolatteremtés,

- az aktivitás,

- az értékeink felismerése,

- a tanulás

- és az ajándékozás.

Brian David Johnson az Intel Corporation Johnson jövőkutatója szerint, a jövőnk azon alapszik, hogy a mában hogyan élünk, miről beszélgetünk. Azt hiszem sokunknak nem is jut eszébe egyéni felelősségünk a hétköznapjaink, a jövőnk formálásában. Túl parányinak érezzük magunkat, pedig a fentieket is figyelembe véve itt kezdődik minden, óriási a felelősségünk!

A vidék jövőjének kutatása mentén nyert tapasztalataimból egy fontos eredményt szeretnék kiemelni, mely a modell megalkotására ösztönzött, ez nem más, mint az alkotó közösség megtartó ereje.

Az alkotó közösség nem csak a megtartó ereje miatt fontos vidéken, hanem azért is, mert szerteágazó a tudás, amelyre napjainkban szükség van. Vegyünk például egy gazdát, aki mestere a barack termesztésének, vannak nagyszerű lekvárkészítő lakosok, fiatalok, akik web-shop létrehozásában, valamint grafikai tervezésben élen járnak. Abban az esetben, ha ezt a sok szálon futó ismeretet nyitottak együtt hasznosítani, nem csak az alkotó közösség megtartó erejét élvezhetik, hanem könyebben szerezhetnek fogyasztókat termékeikhez. Elméletben könnyen összerakható egy vidéki csapatvállalkozás, a gyakorlatban természetesen kihívásokkal teli, de nem elérhetetlen cél. A közösségfejlesztők idei X. Nyári Egyetemén Vercseg Ilona előadása is felhívta a figyelmet arra, hogy sokan arra a kérdésre sem tudják a pontos választ, hogy ki vagyok, tudatos-e bennem a helyzet, amiben élek. Így ha el akarunk indulni a csapatvállalkozás kialakításához vezető hosszú úton, az első lépések közé tartozik a megfelelő önismeret. A blogbejegyzés végén álljon itt egy eszköz önismeretünk bővítésére.

Carl Gustav Jung könyve, a Lélektani típusok 1921-ben jelent meg, és Jung személyiségtípus-felfogását, és ennek részletes értelmezését adta. A negyvenes évek közepétől egy amerikai asszony, Isabel Briggs Myers rendszert és eljárást dolgozott ki Jung elméletének mindennapi hasznosítására. SZEMÉLYISÉGTíPUS TESZT Ezt a tesztet én is kitöltöttem, az ESFJ csoportba tartozok. Isabel Briggs Myers a személyiségbeli különbségek értékét és elfogadását hirdeti meg. Ezeket az értékeket mi is vegyük észre (ezzel is követve a jól-lét fent említett öt lépésének egyikét) és fogadjuk el!

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.


Miért kezdjünk el csapatban vállalkozni?

Katonáné Kovács Judit, 2013. június 29., 20:00

GYAKORLATI ESZKÖZÖK KIDOLGOZÁSA A VIDÉKI CSAPATVÁLLALKOZÓI MODELL ALKALMAZÁSÁHOZ című kutatás blogja.

A HVTK egyesület honlapján keresztül, hónapról hónapra nyomon követhető lesz az a kutatás, mely az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósul meg.

Katonáné Kovács Judit vagyok, három fiú édesanya, adjunktus és a Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Kör egyesületének elnöke. 2012-ben egy publikációnkban bemutatásra került, miért lenne eredményesebb vidéken is csapatban vállalkozni. Az új kutatásomban arra keresem a választ, hogy a modellben felállított vidéki csapatvállalkozás a gyakorlatban hogyan valósítható meg. Bemutatkozásomon túl, a blog segítségével igyekszem majd megvilágítani az olvasók számára, hogyan jutottam el a vidéki csapatvállalkozói modell megalkotásához. Mit is takar a modell meglátásom szerint, és az is nyomon követhető lesz, milyen eszközöket találok a gyakorlati alkalmazásához.

Csepeli György (2010) felhívja a figyelmet, hogy az Internet web.2.0 alkalmazása mindenki számára lehetővé teszi, hogy a média aktív szereplőjévé válhasson. Az Internetre kerülő tartalmak létrejötte, terjedése, alakulása maguktól a befogadóktól függ, akik egyszerre termelik és fogyasztják a tartalmakat.

Ez a blog lehetőséget teremt arra, hogy jelen kutatásomhoz kötődően is egy párbeszéd alakuljon ki az érdeklődők között. Remélem a blog olvasói nem csak befogadók, hanem alkotók is lesznek. Nyomon követve a következő hónapok kutatását, véleményeikkel hozzájárulnak a munka eredményesebbé tételéhez, kérdéseiket megosztják az interneten keresztül. A kérdés melyhez az olvasó válaszát várom első blog bejegyzésemhez: Mit üzen Önnek, olvasónak a vidéki csapatvállalkozó modellhez készített ábrám?

A folytatásban arról fogok beszámolni, miért foglakoztat egy magyar édesanyát a lokális gazdaság kérdése, hogyan jutottam el a modell megalkotásáig.


Agyvihar

Kapcsolat

E-mail:info@hvtk.hu

Agyvihar

Hasznos oldalt találtál?
Közérdekű infód van?
Oszd meg velünk!

Belépés

Elfelejtett jelszó